Mint az ismeretes, tegnap az Országgyűlés kétharmados droidhadserege elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását. Ez lényegében azt jelenti, hogy mindent, amit az Alkotmánybíróság (Ab) eddig kigyomlált belőle, mert necces; mindent, amit a kormány vett ki belőle, mert az EU-ban és a nagyvilág demokratikus felén frászt kaptak tőle, most egy mozdulattal visszapakolt. Többek között az ún. átmeneti rendelkezések jó részét is, melyek most már nem átmenetiek, hanem gránitba vésettek, mint maga az Alaptörvény, ugyi. Más kérdés, hogy tavaly óta azt a nyomorult gránitot már annyit farigcsálták, hogy legjobb esetben is csak púder szilárdságú, de ne legyünk kekecek. Inkább örüljünk neki, hogy az MSZP nem mint a Sátán földi helytartója került bele a szövegbe.
 Akármennyire is nagy egyetértés övezte jogállamiságunk újabb győzelmét a Parlamentben, az utcán ez korántsem volt egyértelmű. 2013. március 11-e a tüntetések jegyében zajlott. 
Kezdődött azzal, hogy középiskolások zárták le a Parlament parkolójának északi és déli kapuját, mire a rendőrség haladéktalanul előállította a kis bideseket és jól megbírságolni el nem mulasztotta. Nem kétlem, a rend derék őrei jogszerűen jártak el. Csak hát emlékszem egy miniszterelnökre, aki cimboráival heveny kordonbontásba kezdett a Kossuth téren pár éve, és akkoriban, a rendőrállam vérgőzős napjaiban, az egyenruhások tétován nézték az eseményt, majd a bíróság is annyit állapított meg, hogy ez ugyan garázdaság, de veszélye a társadalomra oly csekély, hogy egy ejnye-bejnye is megteszi. Nem úgy a kapulezáró fiatalkorú terroristák esete, akiket 50 ezer forintra bírságoltak fejenként, ha jól csalódom. Persze lehet azt mondani, hogy legalább nem lőtték ki a szemüket, de Boross ex-miniszterelnök valószínűleg hasonlóan kemény megoldásokat sem tartana ördögtől, azaz Bajnaitól valónak. Aztán civilek rohantak fel a Várba, hogy a Sándor palota előtt kérjék elnöküket, ugyan ne írja mán alá a módosítást, de a Terrorelhárítási Központ (TEK) valószínűleg úgy értesült, hogy az ismert intergalaktikus terrorista, Luke Skywalker is a demonstrálók közt leszen, ezért cirka egy hétre lezáratta a várnegyed komplett déli részét. A Dísz téren így is összegyűltek páran (a Magyar Hírlap szerint ezren, mindenki más szerint legalább 5000-en), hogy tiltakozzanak az Alaptörvény negyedik módosítása ellen.

És ekkor lép színre Mráz Ágoston Sámuel, a kormánytól abszolúte független Nézőpont Intézet vezérigazgatója. A Fidesz melletti elfogulatlanságáról közismert szakember az mno.hu-n publikált írása az esmeg ok nélkül rettegők megnyugatására szolgál. Vagy a hívek épülésére, ez nem teljesen világos. 
 A szerző már a címben - Miért nem kell félni az alkotmánymódosítástól? - felteszi az obligát kérdést, amire aztán írásában nem tud egyértelmű magyarázatot adni. Hogy arról már ne is beszéljünk, hogy nem Alkotmányt módosított a kétharmad, mert olyan nincs, hanem Alaptörvényt, mert olyan van.

Mráz Ágoston Sámuel

A Nézőpont Intézet vezetője alapítása óta, 2010-től vezérigazgatója. 
1980-ban született Budapesten. 2005-ben szerzett politológus diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi karán, 2010 óta egyetemi tanársegéd.


 

Mráz szerint a huhogók három szempontot nem vesznek figyelembe, amikor kritizálják az Alaptörvény módosítását. Először is, a hatalmi ágak elválasztása okán "az alkotmányozó alkotmányos szintre emel szabályokat és elveket, az Alkotmánybíróság pedig értelmezi azokat a mindennapokban. Ez az – egyébként az új alaptörvényben rögzített elv – azt is jelenti, hogy az utolsó szó joga az alkotmányozónál és nem az alkotmányértelmezőnél van."

 Én természetesen nem értek annyira a kérdéshez, mint egy politológus, de nekem ebből annyi jön le, hogy Orbán Viktor az Országgyűlés hoz egy jogszabályt, alkalmasint az Alaptörvény részévé teszi, az Ab pedig véleményt mond. Az utolsó szó joga pedig a gyakorlatban annyit tesz, hogy ha valamely törvény nem nyerné el a taláros testület tetszését, és ennek hangot is merészelnének adni, akkor az adott rendelkezést legott beleírja a kétharad az Alaptörvénybe és coki.

 Második érvként azt hozza fel a Nézőpont Intézet első embere, hogy - a közvélekedéssel ellentétben - még kétharmados többséggel sem fenékig tejfel az élet, legalábbis akkor nem, ha lakotmányozni akarunk, és nem baráti cégeknek adóforintok milliárdjait átszármaztatni. Példaként azt említi, hogy a választási regisztráció mégsem került bele az Alaptörvénybe, miután az Ab azt elkaszálta. És itt azért odaszúr a szerző a kekeckedő alkotmánybíráknak, "furcsa logikájúnak" nevezve ezt a döntést. Ezt a döntést úgy értelmezi, hogy nem volt egységes a kétharmad, ezért nem került bele, pedig ugye. 
 Megint csak azt kell mondanom, hogy én nem értek ehhez a kérdéshez annyira, mint Mráz Ágoston Sámuel, de nekem ebből az jön le, hogy kurvára egységes volt a kétharmad. Mint rendesen. Ti. a Fidesz-KDNP-ben az van, amit a Kedves Vezető mond. Ha ő úgy dönt, hogy ne feszítsük a húrt, az Ab-nek sem tetszik a regisztráció, az EU-ban is morognak, egye fene, nem lesz alaptörvényesen kötelező, akkor nem kerül bele. Ha viszont úgy dönt, hogy dafke, akkor nagyon is.
Ilyen egyszerű a NER, ezért szeretjük. Vagy nem.

 Végül pedig Mráz Ágoston Sámuel rákoppint mindazok orrára, aki attól tartanak, hogy az Alkotmánybíróság kiherélésével nem lesz ki gátat vessen az önkénynek. 
"A bírák értelmezési hatalma ezután is korlátlan, de nem felülírhatatlan marad"
Ezt feltétlenül jó hallani, még akkor is, ha a szerző - jogállamban, demokráciában - érthetetlenül merésznek nevezi az Ab azon döntéseit, melyekben az Alaptörvény egyes részeinek érvénytelenségét mondták ki valamely alapjogból, vagy alapelvből. De azért nézzük meg jobban az idézett mondatot. Korlátlan, de nem felülírhatatlan.
Talán mondanom sem kell, de nem értek ehhez annyira, mint egy képzett politológus, de nekem ebből az jön le, hogy az Ab korlátlanul ugathat, nevezhet alkotmányellenesnek egyes törvényeket, de mivel nem felülírhatatlanok, az általuk megsemmisítésre ítélt jogszabályokat majd jól belevesszük az Alaptörvénybe, oszt jónapot!
De ez már az első pontnál is előfordult.

 Szóval, miért nem kell félni az alkotmánymódosítástól?