2013.03.12. 11:40 |
Fuege
|
Mint az ismeretes, tegnap az Országgyűlés kétharmados droidhadserege elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását. Ez lényegében azt jelenti, hogy mindent, amit az Alkotmánybíróság (Ab) eddig kigyomlált belőle, mert necces; mindent, amit a kormány vett ki belőle, mert az EU-ban és a nagyvilág demokratikus felén frászt kaptak tőle, most egy mozdulattal visszapakolt. Többek között az ún. átmeneti rendelkezések jó részét is, melyek most már nem átmenetiek, hanem gránitba vésettek, mint maga az Alaptörvény, ugyi. Más kérdés, hogy tavaly óta azt a nyomorult gránitot már annyit farigcsálták, hogy legjobb esetben is csak púder szilárdságú, de ne legyünk kekecek. Inkább örüljünk neki, hogy az MSZP nem mint a Sátán földi helytartója került bele a szövegbe.
Akármennyire is nagy egyetértés övezte jogállamiságunk újabb győzelmét a Parlamentben, az utcán ez korántsem volt egyértelmű. 2013. március 11-e a tüntetések jegyében zajlott.
Kezdődött azzal, hogy középiskolások zárták le a Parlament parkolójának északi és déli kapuját, mire a rendőrség haladéktalanul előállította a kis bideseket és jól megbírságolni el nem mulasztotta. Nem kétlem, a rend derék őrei jogszerűen jártak el. Csak hát emlékszem egy miniszterelnökre, aki cimboráival heveny kordonbontásba kezdett a Kossuth téren pár éve, és akkoriban, a rendőrállam vérgőzős napjaiban, az egyenruhások tétován nézték az eseményt, majd a bíróság is annyit állapított meg, hogy ez ugyan garázdaság, de veszélye a társadalomra oly csekély, hogy egy ejnye-bejnye is megteszi. Nem úgy a kapulezáró fiatalkorú terroristák esete, akiket 50 ezer forintra bírságoltak fejenként, ha jól csalódom. Persze lehet azt mondani, hogy legalább nem lőtték ki a szemüket, de Boross ex-miniszterelnök valószínűleg hasonlóan kemény megoldásokat sem tartana ördögtől, azaz Bajnaitól valónak. Aztán civilek rohantak fel a Várba, hogy a Sándor palota előtt kérjék elnöküket, ugyan ne írja mán alá a módosítást, de a Terrorelhárítási Központ (TEK) valószínűleg úgy értesült, hogy az ismert intergalaktikus terrorista, Luke Skywalker is a demonstrálók közt leszen, ezért cirka egy hétre lezáratta a várnegyed komplett déli részét. A Dísz téren így is összegyűltek páran (a Magyar Hírlap szerint ezren, mindenki más szerint legalább 5000-en), hogy tiltakozzanak az Alaptörvény negyedik módosítása ellen.
És ekkor lép színre Mráz Ágoston Sámuel, a kormánytól abszolúte független Nézőpont Intézet vezérigazgatója. A Fidesz melletti elfogulatlanságáról közismert szakember az mno.hu-n publikált írása az esmeg ok nélkül rettegők megnyugatására szolgál. Vagy a hívek épülésére, ez nem teljesen világos.
A szerző már a címben - Miért nem kell félni az alkotmánymódosítástól? - felteszi az obligát kérdést, amire aztán írásában nem tud egyértelmű magyarázatot adni. Hogy arról már ne is beszéljünk, hogy nem Alkotmányt módosított a kétharmad, mert olyan nincs, hanem Alaptörvényt, mert olyan van.
Mráz Ágoston Sámuel
A Nézőpont Intézet vezetője alapítása óta, 2010-től vezérigazgatója.
1980-ban született Budapesten. 2005-ben szerzett politológus diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi karán, 2010 óta egyetemi tanársegéd.
Mráz szerint a huhogók három szempontot nem vesznek figyelembe, amikor kritizálják az Alaptörvény módosítását. Először is, a hatalmi ágak elválasztása okán "az alkotmányozó alkotmányos szintre emel szabályokat és elveket, az Alkotmánybíróság pedig értelmezi azokat a mindennapokban. Ez az – egyébként az új alaptörvényben rögzített elv – azt is jelenti, hogy az utolsó szó joga az alkotmányozónál és nem az alkotmányértelmezőnél van."
Én természetesen nem értek annyira a kérdéshez, mint egy politológus, de nekem ebből annyi jön le, hogy Orbán Viktor az Országgyűlés hoz egy jogszabályt, alkalmasint az Alaptörvény részévé teszi, az Ab pedig véleményt mond. Az utolsó szó joga pedig a gyakorlatban annyit tesz, hogy ha valamely törvény nem nyerné el a taláros testület tetszését, és ennek hangot is merészelnének adni, akkor az adott rendelkezést legott beleírja a kétharad az Alaptörvénybe és coki.
Második érvként azt hozza fel a Nézőpont Intézet első embere, hogy - a közvélekedéssel ellentétben - még kétharmados többséggel sem fenékig tejfel az élet, legalábbis akkor nem, ha lakotmányozni akarunk, és nem baráti cégeknek adóforintok milliárdjait átszármaztatni. Példaként azt említi, hogy a választási regisztráció mégsem került bele az Alaptörvénybe, miután az Ab azt elkaszálta. És itt azért odaszúr a szerző a kekeckedő alkotmánybíráknak, "furcsa logikájúnak" nevezve ezt a döntést. Ezt a döntést úgy értelmezi, hogy nem volt egységes a kétharmad, ezért nem került bele, pedig ugye.
Megint csak azt kell mondanom, hogy én nem értek ehhez a kérdéshez annyira, mint Mráz Ágoston Sámuel, de nekem ebből az jön le, hogy kurvára egységes volt a kétharmad. Mint rendesen. Ti. a Fidesz-KDNP-ben az van, amit a Kedves Vezető mond. Ha ő úgy dönt, hogy ne feszítsük a húrt, az Ab-nek sem tetszik a regisztráció, az EU-ban is morognak, egye fene, nem lesz alaptörvényesen kötelező, akkor nem kerül bele. Ha viszont úgy dönt, hogy dafke, akkor nagyon is.
Ilyen egyszerű a NER, ezért szeretjük. Vagy nem.
Végül pedig Mráz Ágoston Sámuel rákoppint mindazok orrára, aki attól tartanak, hogy az Alkotmánybíróság kiherélésével nem lesz ki gátat vessen az önkénynek.
"A bírák értelmezési hatalma ezután is korlátlan, de nem felülírhatatlan marad"
Ezt feltétlenül jó hallani, még akkor is, ha a szerző - jogállamban, demokráciában - érthetetlenül merésznek nevezi az Ab azon döntéseit, melyekben az Alaptörvény egyes részeinek érvénytelenségét mondták ki valamely alapjogból, vagy alapelvből. De azért nézzük meg jobban az idézett mondatot. Korlátlan, de nem felülírhatatlan.
Talán mondanom sem kell, de nem értek ehhez annyira, mint egy képzett politológus, de nekem ebből az jön le, hogy az Ab korlátlanul ugathat, nevezhet alkotmányellenesnek egyes törvényeket, de mivel nem felülírhatatlanok, az általuk megsemmisítésre ítélt jogszabályokat majd jól belevesszük az Alaptörvénybe, oszt jónapot!
De ez már az első pontnál is előfordult.
Szóval, miért nem kell félni az alkotmánymódosítástól?
2013.01.08. 10:23 |
Fuege
|
Van a Facebookon egy csoport, vagy oldal, lusta vagyok megnézni, aminek célja, leírása átfedést mutat a Tiszta Kezek által az MTVA előtt folytatott demonstrációjával. (Aki ez utóbbival nincs tisztában, pironkodjon rendesen , és addig ne kerüljön a szemem elé, amíg utána nem nézett.)
Valami "Szolidaritás a kirúgott újságírókkal" a neve. Szép gondolat. Lenne. Csak egyre kevésbé érzem, hogy bármiért is szolidárisnak kéne lennem velük. Szemét vagyok? Érzéketlen, társadalmi problémákkal szemben közömbös? Frászt!
A Tiszta Kezek néhány elszánt tagja több, mint egy éve küzd azért (is), hogy a közmédiában dolgozók emberi légkörben, szakmai tisztességük megtartása mellett dolgozhassanak. Ezért semmit nem kapnak, hiszen nem is várnak el semmit. Meggyőzdődésből teszik. Épp ezért arcpirító a közmédiában dolgozók viselkedése! Nap, mint nap mennek el munkába menet, jövet a demonstrálók mellett: egy szemléletes példa: épp ma reggel állok kint a -9-ben a "Tisztességes közmédiát!"molinó mellett, amikor jön egy picsa az MTVA egy hölgy dolgozója, nyakában a belépőkártyával. A Jó reggelt!-re pedig elfordítja a fejét és megy tovább. Szolidaritást? Frászt!
Mittudomén hány ezer embert vágtak már ki a közszolgálati médiumoktól az elmúlt két évben. Egy sem jött oda hozzánk, hogy "Köszi, gyerekek!". Mondom, nem ezért csináljuk - de azért jól esne. Mi vesztenivalója lenne, ha kezet szorítana valamelyikünkkel? És ha már a vesztenivalónál tartunk: számtalanszor hallottam, hogy azért nem nyilvánítják ki szimpátiájukat, mert félnek a munkahelyük elvesztésétől. De ott még talán nem tartunk, hogy egy biccentés miatt lapátra tegyék az embert. Vagy igen? Persze, a pénzre mindenkinek szüksége van. De vannak a világon olyan hülyeségek is, mint például, hogy mocskos dolgokban nem veszek részt. Mert tudom, hogy csalásokra utasítanak. Mert tudom, hogy aki ezt teszi egy III/III-as. Mert tudom, hogy a bűnszervezeteknek vannak speciális szakemberei, akik arra szakosodtak, hogy a Donnak kellemetlen embertársaikat eltegyék láb alól. Ezen szakemberek nem keresnek rosszul, bár az is igaz, hogy az esetek többségében nem fizetnek utánuk TB-t, és fizetett szabadságban sem részesülnek. Akárhogy is, akármennyire is jó a pénz, az emberek többsége mégsem vállalja, hogy alkalmasint átvágja embertársai torkát. Lehet, hogy a bérgyilkosos hasonlat sántít kissé, de talán lehet érteni mire gondolok.
Mert nem igaz, hogy az MTVA dolgozói nem látják nap, mint nap, hogy a munkahelyük úgy néz ki, mint egy polgárháborús arab országban az Egyesült Államok követsége. Mert nem igaz, hogy az MTVA dolgozói nem tudják, hogy munkáltatójuk hitbizományba kapott egy egész utcát, ami akár egy milliárdba is kerülhet neki. Hány kolléga tarthatta volna meg az állását, ha a közmédia nem erre költene? Mert nem igaz, hogy az MTVA dolgozói nem látják, hogy milyen, vagyonőrnek látszó izék védik őket. Védik őket... Mi a rossebtól?! Egy év eltelt úgy, hogy nem kellettek ezek a szenny alakok (nem vagyok rá képes, hogy azt írjam: ők, sajnálom), soha semmit olyat nem tettünk ami miatt kordonozni, sárgamellényes előembereket alkalmazni kéne. Természetesen csak azért vannak itt, mert Nádasdy elvtársnak (vagy urainak) bassza a csőrét, hogy pár civil kiáll a korrekt tájékoztatásért. Amit hírből sem ismernek.
Persze, egyszerűbb elfordítani a fejet, mint szembenézni azzal, mihez adja az arcát, a nevét. Kíváncsi vagyok, ezeknél a közmédiásoknál mikor jön el a nap, amikor reggel belenéznek a tükörbe borotválkozás/sminkelés közben, és a tükörkép süti le a szemét?
Szolidaritást? Velük? Egy frászt!
2012.12.27. 11:11 |
Fuege
|
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtótájékoztatón mutatta be a 2013-as év új projektjét. Dr. Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója - aki a sajtótájékoztatón egyébként a Rivotril nevű idegcsillapítót forgalmazó gyógyszeripari cég, a Roche Magyarország Kft. reklámingében jelent meg - elmondta, hogy az új beruházással terveik szerint azt a rohadt Nagy Navarro-t, meg bandáját mindenféle tiltakozókat, demonstrálókat távol lehet tartani az MTVA Kunigunda úti gyártóbázisától. Ennek érdekében az MTVA mintegy 93.036 km²-re kért területfoglalási engedélyt. Újságírói felvetésre - miszerint a fent megjelölt szám Magyarország területe - Böröcz István kijelentette, hogy erről nincs tudomása, ő csak az MTVA dolgozóinak és látogatóinak kívánja megteremteni a létesítmény nyugodt és biztonságos megközelítését.
Ezt szolgálja, többek között, az MTVA "Berlin Wall" munkanevű projektje is.
A bemutatott látványtervek szerint a közmédia székházának védelmét egy kb. 6 méter magas, mintegy 2 méter széles vasbeton fal szolgálná (a tervekben mindez "betonszobor-létesítmény" néven szerepel), melyet kiegészítene egy 100 méter mélységű aknazár, rendszeresen tárcsázott és boronált nyomsáv (mellette az őrök részére út), tankcsapdák, valamint szögesdrót akadályok.
A létesítmény kivitelezésére az MTVA meghívásos pályázatot írt ki, melyet az egyetlen meghívott, a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. nyert meg. A győztes cég szóvivője a sajtó megjelent képviselőinek elmondta, tekintettel arra, hogy a beruházás közpénzből valósul meg, a Közgép igen nyomott árakon dolgozik, hiszen hitvallásuk szerint a magyar emberek adóforintjaival felelősen gazdálkodni szent kötelesség. Ezen elv szellemében a teljes kivitelezési költség 126.856.473.029 forint, mely összeg előteremtéséhez az MTVA hitelfelvételen és D. Tóth Kriszta kedvenc blézerének elárverezésén gondolkodik.
Újságírói kérdésre válaszolva Böröcz István minden alapot nélkülözőnek nevezte az a híresztelést miszerint légtérzárat kért volna Óbuda fölé, ugyanakkor sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta azt a hírt, mely szerint az MTVA stratégiai partnerségi szerződést kötött volna az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezreddel. Böröcz István azt is kifejtette, hogy valóban rendszeresen járőröznek majd fegyveresek a "betonszobor-létesítmény" tetején és a nyomsáv mellett, azonban légből kapottnak nevezte azokat a találgatásokat, miszerint figyelmeztetés nélkül lőhetnek mindenkire, aki 100 km-nél jobban megközelíti az MTVA épületét.
- Előbb a dobermannok, aztán az AK-k! - tette hozzá a közmédia vezérigazgatója.
neMTI fOS
(kép: http://library.thinkquest.org)