Tavaly december végén LMP képviselők odaláncolták magukat a Parlament mittoménhányas kapuja elé, hogy most már aztán elég, és fel vagyunk, háborodva, és ez így nem mehet tovább, meg szigorúbb ítéleteket a felelőtlen kozmetikusok büntetőpereiben, meg stb. Pár nappal később, vagy talán még aznap este egy tiltakozó tüntetést is szerveztek az Országgyűlés épülete mellé, amit én is megtiszteltem jelenlétemmel. Itt valamennyi elempés felszólaló hangsúlyozta az összefogás fontosságát, bár kissé gyanús volt, hogy a nagy összefogás jegyében csak LMP-s képviselők mondtak okos dolgokat a színpadon.
 Nem sokkal később Schiffer András azzal a korszakalkotó ötlettel állt elő, hogy Orbánék leváltása érdekében az ördöggel, azaz a Jobbikkal is össze kell fogni, holmi technikai koalícióra lépni az abszolúte nem náci párttal és akkor a haza fényre derül. Egyesek ekkor úgy vélték, hogy Schiffer Andrásnak ebben a kérdésben pszichiáterével kéne egyeztetni és nem az országot sokkolni ilyesmivel, de ezt a kezdeményezést is felfoghatjuk úgy, hogy az LMP tényleg komolyan veszi ezt az összefogósdit annak érdekében, hogy két év múlva ne egy gyerekek seggén Túró Rudi reklámot kereső futóbolond legyen az ország gazdaságának irányítója.

Amikor az Együtt 2014 zászlót bontott sokak fellélegezhettek. Végre valami, ugyebár. Az MSZP sokak szemében jóindulatú töketlenek gyülekezete, ráadásul az elmútnyócév, ugyi. A DK-tól Gyurcsány miatt kapnak sokan rángatózó idegsokkot, az LMP pedig csak az tudja kivel nem akar összefogni, plusz rajtuk kívül senkinek nem jutott olyan buggyant ötlet eszébe, hogy Novák Előd-féle izékkel boruljanak össze. Szombat éjszaka a magát előszeretettel ökopártnak nevezett formáció esmeg bebizonyította, hogy a reálpolitikához annyira ért, mint Matolcsy György az agysebészethez. Az LMP szeretne ún. harmadik pólusként  - a kormánypártokkal és az elmútnyócév örököseivel szemben - maga köré gyűjteni azokat, akik a Fideszre egy vidéki kóceráj vezetését sem bíznák rá, nemhogy az országét. Két év nem volt elég nekik, hogy felismerjék Sándor Pál klasszikusából vett szállóige igazságát: egyedül nem megy. Izmos, 3-4% körüli támogatottság birtokában sem vették észre, hogy a jelenlegi kurzus leváltásában érdekeltek számára az LMP nagyjából annyira kell, mint lufiárusnak a nyílzápor. 
 Az persze nem kis mértékben frusztrálta a párt vezetését, hogy jött három ember és a szervezeteik (Milla és Juhász Péter, Szolidaritás és Kónya Péter, valamint a Haza és Haladás Bajnai Gordonnal) és cirka egy hét alatt 14%-ot kapartak össze a választókorú népesség körében. Ez persze vérciki, talán emiatt, talán józan megfontolások alapján az LMP-n belül sokan támogatták, hogy az Együtt 2014-gyel össze kéne fogni, ha nem akarnak végérvényesen eltűnni a politikai süllyesztőben, mint egy valaha nagyra hivatott, de a lehetőségekkel élni nem tudó, együttműködésre képtelen, saját érdekein kívül másra vak párt. Hiába. A 2009-ben alakult párt XX.(!) kongresszusán a schifferi "nincs az az isten, hogy magunkon kívül mással is együttműködjünk" filozófia győzött a Jávor Benedek és Karácsony Gergely által is támogatott kompromisszumkész irányzat felett, még ha csak kis többséggel is. Az ürügy a nemre Bajnai személye, de senkinek ne legyenek kétségei: ha ő nem lenne, az LMP szemellenzős része talált volna más kifogást.

 Ha a későbbiekben sem változtatnak jelenlegi politikájukon (és semmi jel nem utal arra, hogy valaha is megjöhetne az eszük), 2014-ben egyetlen esélyük van: több szavazatot zsebelnek be, mint az Együtt 2014, az MSZP és a DK együttvéve. 
 Erre persze annyi az esély, mint arra, hogy Schiffer András valaha józan politikai döntést hoz.